Február 20-án, egy nappal azután, hogy a német kormánykoalíció és az ellenzék pártjai közösen Németország elnökévé jelölték Joachim Gauckot, aki jelentős szerepet játszott abban, hogy Németországban mindenki számára hozzáférhetőek az NDK állambiztonsági iratai, a magyar országgyűlés kormánypárti többsége Orbán Viktor miniszterelnökkel az élen szó nélkül leszavazta azt az ellenzéki indítványt, hogy a magyar állambiztonsági múlt végre teljesen átlátható és hozzáférhető legyen, és bárki hozzájuthasson az egykori iratokhoz.
Ezek után február 25-én Orbán miniszterelnök a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából a Magyar Televízió szombat esti híradójában képes volt arról beszélni: azt szeretné, ha a kommunizmus áldozataira való emlékezés beépülne a magyar közéletbe.
A valóság az, hogy Magyarország lett az Európai Unió volt kommunista országai közül az utolsó, ahol az állambiztonsági aktákról az országgyűlés még mindig nem hozott megnyugtató határozatot. A levéltárakból hiányzó iratok egy részét megsemmisítették vagy ellopták, más részét pedig a titkosszolgálat tartotta vissza. Az 1989/90-es iratmegsemmisítések után fennmaradt akták 70%-a van a – korlátozott betekintést lehetővé tevő – Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában; 30% viszont még mindig a jelenlegi jogutód titkosszolgálatok irattárainak kezelésében. Sem az 1995-ös, sem a 2007/8-as iratfeltáró bizottságok nem kaptak lehetőséget a fogdahálózati ügynökök számának és dossziéinak megismerésére.
Az egykori ügynökök túlnyomó többségének kilétére Magyarországon nem derült fény, pedig leolvashatóak volnának azok a mágnesszalagok, amelyeken az állambiztonsági szolgálatokkal együttműködő személyek neve szerepel.
A ma is antikommunista retorikát folytató Fidesz hivatalos álláspontja 2005-ben még az volt, hogy „a kormányzó pártok erkölcsi feladata, hogy a valamikori elnyomó apparátust egészében és részleteiben bemutassa. Ha a felnövekvő generáció nem ismeri meg az igazságot, akkor nem lehet a bizalmat megalapozni és többpárti demokráciát építeni”, mert „e nélkül Magyarország nem tud majd felemelt fejjel létezni a szabad európai nemzetek között”. Most viszont 171 Fidesz-KDNP-s koalíciós képviselő szavazatával elvetette az állambiztonsági iratok nyilvánosságát indítványozó javaslatot.
A magyar, az európai és a világközvélemény számára ezzel végleg világossá válik, hogy Magyarországon Orbán Viktor és kormánya a bolsevik diktatúrák örökségének is a folytatója. Az egykori pártállam titkosszolgálatának dokumentumait azért zárja el a teljes nyilvánosság elől, mert a titkosszolgálatok különféle érdekcsoportjaival egyezséget kötött, és védi azokat a híveit, akik egykor besúgóként vagy funkcionáriusként a pártállamot szolgálták ki.
Adamik Lajos fordító
Andor Mihály szociológus
Aradi Bence tanár
Bali János zenész és tanár
Balla Zsófia költő
Bán Zsófia író
Báthori Csaba író
Beke László művészettörténész
Bitó László író
Bojtár Endre irodalomtörténész
Bozsik Péter író, szerkesztő
Csáki Judit kritikus
Cseres-Gergely Zsombor közgazdász
Dalos György író
Dérczy Péter kritikus, irodalomtörténész
Eörsi László történész
Eörsi Mátyás jogász
Esterházy Péter író
Fábri Péter író
Faragó Ágnes tipográfus
Fodor Tamás rendező, színész
Forgách András író
Földényi F. László művészetfilozófus
Gerlóczy Ferenc újságíró
Géher István költő, irodalomtörténész
G. István László költő
Gervai András újságíró
Gömöri György költő
Györe Balázs író
György Péter esztéta, egyetemi tanár
Gyukics Gábor költő, műfordító
Haraszti Miklós író
Horváth Ágnes egyetemi oktató
Janesch Péter építész
Jeney Zoltán, zeneszerző
K. Horváth Zsolt egyetemi oktató
Kabai Lóránt költő, szerkesztő
Kádár Judit irodalomtörténész
Kálmán C. György irodalomtörténész
Kálmán László nyelvész
Karátson Endre ny. egyetemi tanár
Karsai László történész
Kasza László újságíró
Kemény György képzőművész
Kenedi János kritikus
Klimó Károly festőművész
Komoróczy Géza professor emeritus
Kondor Ádám zeneszerző
Konrád György író
Koppány Márton fordító
Korányi Mátyás költő
Kornis Mihály író
Kozma György kántor, karikaturista
Körössi P. József író, kiadó
Kőszeg Ferenc
Kukorelly Endre költő
Lángh Júlia író
Lázár Júlia tanár, költő, műfordító
Maurer Dóra képzőművész
Mesterhazy Zsolt magánzó
Najmányi László megfigyelő
Németh Gábor író
Orbán Júlia nyugdíjas
Parti Nagy Lajos író
Pataky Ernőné könyvtáros
Pécsi Vera gazdaságtörténész
Perecz László filozófiatörténész, egyetemi tanár
Pétery Dóra orgonaművész
Rácz Judit fordító
Radics Viktória irodalmár
Radnóti Sándor esztéta, egyetemi tanár
Rajk Judit énekművész
Rajk László építész
Salamon János filozófus
Sándor Iván író
Schein Gábor író
Sebes Katalin szerkesztő
Selyem Zsuzsa irodalomtörténész, író
Solymosi Bálint író
SI-LA-GI képzőművész
Standeisky Éva történész
Sulyok Miklós ellenzéki szakács
Szendrői Balázs matematikus
George Szirtes költő, műfordító
Szokács Kinga tanár
Szőke Annamária művészettörténész
Szüts Miklós festő
Tábor Ádám író
Takács József művészettörténész
Tamás Gáspár Miklós filozófus, esszéíró
Tatár György egyetemi docens
Ungváry Rudolf író
Vágvölgyi B. András író, filmrendező
Váradi Zsófia képzőművész
Varga László történész, levéltáros
Vető János képzőművész
Vojnich Erzsébet festőművész
Vörös István író
Wahorn András művész
Xantus János filmrendező, tanár
Zelki János szerkesztő
további csatlakozók:
Bereczk Miklós, Kolossy Adrienn, Varga Zoltán IT mérnök
